Sziasztok!

Első bejegyzésemet egy 2008-as, őszi játék-újdonságnak, a Dominion-nak szentelem. A játék meglepően hamar, néhány hét leforgása alatt kapaszkodott a Boardgamegeek társasjáték-ranglistájának élmezőnyébe. Kártyajáték kategóriában, jelenleg az első helyen trónol, nem kisebb kártyajátékokat maga mögé utasítva, mint a Through the Ages, Race for the Galaxy, vagy a Tichu.

 

 

Dominion! A hangzatos névhez viszonylag egyszerű, ámbátor szórakoztató, sokszor izgalmasnak mondható játék társul. Tenyérnyi birtokkal, és néhány zsák réz-pénzzel rendelkező fejedelmek bőrébe bújnak a játékosok, majd azon igyekeznek, hogy kincstárukat, képességeiket, és birtokaikat (egyben győzelmi pontjaikat) minél hatékonyabban szaporítsák. A játék érdekessége, innovatív játékmechanizmusában rejlik. A Dominion szakít ugyanis a már jól bevált, „közös pakliból húzogatós, lerakosgatós” standard-del. Ehelyett, minden résztvevő, saját paklit kezel és gyarapít. Abból húzza fel saját lapjait, és abba dobja az újonnan beszerzett kártyákat is. A játékot 2-4 játékos játszhatja, elvileg 10 éves kortól, de a szabályok, szerintem, egy 8 évesnek sem okozhatnak túl nagy gondot.

 

Nézzük, mit is kapunk a pénzünkért! A doboz közel 500 (!), jó minőségű, gusztusosan kivitelezett kártyalapot, és egy pontosan megfogalmazott, érthető játékszabály-leírást rejt. A kártyalapok alapvetően három kategóriába sorolhatóak:

 

Pénz-kártyák – Meglepő módon a vásárlást szolgálják :) Aranybarna színűek és 1, 2 vagy 3-as értéket képviselnek.

 

Akció-kártyák – (angolul kingdom cards = királyság kártyák) Ezek képezik a játék cselekvési fázisának „motorját”. 25 különböző tulajdonsággal rendelkező, illusztrált kártya; egyenként 10 db van belőlük. Egy játék során ezek közül csak tíz fajtát készítünk ki véletlenszerűen. Ezek alapján kell megterveznünk stratégiánkat.

 

Birtok-kártyák – Zöld színűek, 1, 3 vagy 6-os értéket képviselnek, és egyetlen célt szolgálnak: A parti végén ezek adják a játékos győzelmi pontjait, egyébként „semmi másra” nem használhatóak.

 

 

Mindenki azonos feltételekkel, egy minimális, 10 lapból álló paklival (7 db, egyenként 1-es értékű rézpénzzel, és 3 db, egyenként 1-es értékű birtok-kártyával) kezdi meg a játékot. Az  igencsak sovány paklit ki-ki megkeveri, majd 5 lapot felhúz.

A játékosok egymás után kerülnek sorra; a soron következő játékos 4 fázisban végzi el lépését:

1. Akciózás! - A játékos lerak egy akciókártyát (amennyiben rendelkezik ilyennel) a kezében tartott lapokból, majd végrehajtja annak tulajdonságait. Ez, különböző előnyökhöz juttathatja gazdáját. (Alkalomadtán újabb lapok húzására, és újabb akciókártyák kijátszására is jogosíthatja a játékost).

 

 

2. Vásárlás! – Az akció(k) végrehajtása után, az illető, új lapokat vásárolhat a közös ellátmányból,  hogy saját pakliját "felturbózza" – feltéve, hogy a kezében maradt kártyák között pénz-lapokat talál. A pénzéért akciókártyákat, újabb pénz-kártyákat, vagy birtokokat vehet, melyek mind-mind, paklijának értékét emelik.

 

3. „Eltakarítás” - A játékos, az aktuális kör során elhasznált, és vásárolt lapokat egyaránt dobó-paklijára helyezi; kvázi eltakarítja a terepet. A vásárolt lapok ellenértékét is a dobó-paklijára helyezi, ilyen módon csak átmenetileg válik meg tőlük, hiszen, majd a későbbiek során vissza forognak…Zseniális!

 

4. Lapok húzása - Befejezésként, 5 lapot húz a játékos, saját húzó-paklijából.

 

A mellette ülő játékos következik, aki ugyanezeket a cselekedeteteket hajtja végre. Akciókártya (-ák) kijátszása, vásárlás, „eltakarítás”, laphúzás. Ha egy játékos húzó-paklija kifogyott (ez a játék elején viszonylag gyakran fordul elő), akkor egyszerűen megkeveri dobó-pakliját és már elő is állt az új húzó-pakli. Az addig vásárolt lapok, a húzó-pakliba keveredve, ezután már játékba is kerülhetnek. A játék addig megy tovább, amíg a legdrágább (6-os értékű) birtokkártya  ellátmánya, vagy azon kívül másik három ellátmány-talon el nem fogy. Az a játékos nyer, aki a legtöbb győzelmi pontot (birtokot) tudta összegyűjteni a játék során. (Remélem nem voltam túl bonyolult…)

 

Az első néhány parti, általában az akciókártyák képességeinek böngészésével telik, ennek megfelelően, valamelyest vontatottan haladhat. A játék mentségére legyen mondva, hogy az ember meglepően gyorsan elsajátítja a különböző kártyák tulajdonságait és hamar ráérez a kifizetődő taktikára. Kb. 20 lejátszott (online-)parti után, azt mondhatom, hogy a játék „újrajátszhatósága” még mindig kielégítő (egy icipicivel lehetne csak több - én telhetetlen!). Könnyed, gyors játéknak számít, ugyanakkor újabb, és újabb stratégiai koncepciókat fedezhet fel benne a játékos. Borzasztóan tetszik a Dominion versenyhangulata, ami akkor indul be igazán, amikor az első játékos elkezdi pénzét, birtokokra (győzelmi pontokra) költeni. Ezeket ugyanis, a játék elején még nem érdemes felhalmozni, mert paklink tele lesz „használhatatlan” lapokkal.

 

A játék apró hiányossága, hogy a döntések meghozatala, nagyjából kimerül a vásárlási fázisban. A legnagyobb taktikai hangsúly ugyanis, kétségtelenül, a saját pakli nyerő összeállításán van. A kézben tartott lapok kijátszása, nem kíván túl nagy döntési készséget az első (akciózási) fázis során; az optimális akciók kiválasztása, a legtöbb esetben adja magát. Emellett az sem hátrány, ha az ember történetesen Fortuna kegyeltje. Igaz, hogy ugyanabból az ellátmányból „vásárolgatnak” a játékosok, de hogy milyen lapokat húznak fel saját paklijukból, az bizony mérvadó lehet.

 

Összegzés - Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a gyors, könnyed játékokat, melyek kímélik a szürkeállományt, ugyanakkor rendelkeznek némi stratégiai mélységgel. Sörözgetéshez ideális kísérő; kellemes, középkori hangulatot teremt, ugyanakkor nem kell túl komolyan venni. Személy szerint, minden egyes meccsnek jó szájízzel, várakozással kezdek neki, még ha a játék hírtelen kirobbanó sikerét egy picit indokolatlannak is találom.

 

A játék, egy 10-es skálán, erős 8-as osztályzatot kap tőlem.

(Figyelembe véve, hogy a 10-es osztályzat csak a legkülönlegesebb játékoknak jár)

 

Mindenesetre, érdemes kipróbálni!