Társasozni jó!

Játékajánlók nyaraláshoz, utazáshoz, kocsmázáshoz.

Friss topikok

  • Sgyula74: Üdv!Segítségét szeretnék kérni.Tudna valaki küldeni a gyűrűk ura társashoz ját... (2017.11.05. 15:10) A gyűrűk ura társasjáték
  • Ági Halász Szabó: Ezt a fajta társast lehet még valahol kapni? (2015.12.25. 23:39) Bolondos labirintus - Aki keres, az talál
  • emmersson: A lényeg, vagyis a kezdés jogáért való alkudozás kimaradt!!! EZ a játék sava-b... (2015.08.07. 01:04) Lórum
  • Szmájler (törölt): Korábban megtaláltam. Le is volt mentve, de azóta már elkallódott sajnos, vate... (2013.09.09. 12:53) Dallas - Gazdálkodj okosan Texasban
  • Vinyl Babe: Maya volt a legrégebbi ismert neve a játéknak, nekem még megvan az eredeti tár... (2012.10.25. 20:27) Kalaha vagy Mankala
  • nighti: Hiánypótló! Sok-sok videót kívánok a jövőben! (2012.08.18. 10:49) Chicago Express

2008 legjobb játéka - Keltis

2009.01.28. 17:00 - csokkerka

Címkék: táblás egyszerű kevés játékos

Első ránézésre azt gondolhatjuk, hogy a Keltis jogosan nyerte el az év játéka címet, hiszen Reiner Knizia neve ad garanciát a jó szórakozásra. Ennek ellenére csalódnunk kell, mert szerintem nem egy nagy durranás. Kellemes elfoglaltságnak mondanám, ám hihetetlennek tartom, hogy 2008-ban nem volt ennél jobb játék. Mondjuk azt is meg kell jegyezni, hogy manapság szinte csak olyan társasok nyerhetik el ezt a címet, amik az egész családnak biztosítanak önfeledt szórakozást. Tehát nem csak azt nézik, hogy jó-e a játék, hanem azt is hogy ne legyen túl bonyolult, és még a kisebbek is élvezzék. Ezek után lássuk, miről is szól a Keltis.

 

A játék legfontosabb tartozéka egy kártyapakli, amiben számozott lapokat találunk 0-10-ig, és ezek a lapok öt különböző színüek lehetnek. Ennek megfelelően öt különböző színű úton kell bábuinkat minél tovább eljuttatni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az ösvényeknek megfelelő színű kártyákat játszunk ki növekvő, vagy csökkenő sorrendben. Egyébként kezünkben mindig nyolc lap van, ha kijátszunk egyet, rögtön pótoljuk is. A játék lényege, hogy minél több pontot szerezzünk, vagyis minél előrébb juttassuk bábuinkat. Fejenként öt bábuval rendelkezik mindenki, ezek közül az egyik kétszer akkora, mint a többi, tehát az ezzel elért pontszám, a játék végén duplán számít. Ezért jól meg kell gondolni, hogy melyik ösvényen indítsuk útnak ezt a bábut, hiszen a végén sok múlhat rajta.

Ezek mellett változatosságot jelent, hogy vannak mozgatható lapok, amiket nekünk kell minden játék elején felhelyezni a pályára. Ezek között az extra lapok között vannak azonnali győzelmi pontot érő korongok, vannak olyanok, amikkel még egyet léphetünk valamelyik bábunkkal, és vannak olyan kövek, amiket azért érdemes gyűjtenünk, mert a játék végén plusz pontokat jelentenek, hiányuk negatív pontokat von maga után.

Törekednünk kell arra, hogy a különböző színekből minél hosszabb sorozatot gyűjtögessünk, mert így tudjuk bábuinkat minél előrébb juttatni. De itt jön a Keltis legnagyobb hibája, azaz, hogy túlságosan nagy szerepe van a szerencsének. Szerintem ez a tényező nagyban lerontja a játékot, mivel teljesen ki vagyunk szolgáltatva a lapjárásnak. Egy menetnek akkor van vége, ha öt bábu belép a felső egyharmadba (6, 7, 10 mezők), illetve ha elfogy a húzópakli. A Keltist 2-4 ember játszhatja, egy menet körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, és egy játék alatt érdemes több menetet játszani, megegyezés szerint például három kört, vagy amíg valaki el nem éri a száz pontot. Erre azért van szükség, mert így valamelyest kiegyenlítődnek az esélyek.

Összességében a Keltis egy könnyed és egyszerű játék, de azért nem nagy szám. Óriási negatívuma a nagy szerencsefaktor, pozitívuma viszont, hogy gyors, pörgős, nem kell sokat várakozni játékostársainkra sem. Kivitelezésére maximum pontot adnék, de azért elgondolkodtató, hogy egy ilyen egyszerű játéknak, minek ennyi tartozék. Egyébként a Keltis egy régebbi kártyajáték, a Lost Cities továbbfejlesztése. Mondjuk a Lost Cities-t csak ketten lehet játszani, mégis úgy gondolom, hogy talán jobb lett volna emellett a változat mellett megmaradni, mert ez inkább egy egyszerű kártyajáték, nem pedig táblás.

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsasoznijo.blog.hu/api/trackback/id/tr28907977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ügyfélszolgálatos 2009.01.29. 12:03:48

Off topic:

Warhammer 40k is lesz az oldalon? Bár nem táblás hanem "tabletop wargame" de azért szerintem társas játék.

neander · http://kalozblog.blog.hu 2009.02.01. 16:06:17

Huh, hát nem tudom, szerintem nem túl valószínű, de ez nem biztos.

jancsoo 2009.02.02. 13:59:00

Ejnye Reiner bácsi! Tudsz Te ennél többet is…

Sajnos osztanom kell a kissé negatív véleményt. A játék valóban nem nagy durranás; ami azért különösen idegesítő, mert karácsonyra szereztük be szeretettel és várakozással (történetesen Csokkerkáéknak :). Andival egy jó pár Lost Cities-partin vagyunk túl, és valahányszor elővesszük a kártyajátékot, abból mindig izgalmas, szoros, és fordulatos játék kerekedik. Egy igazán csodálatos, kiegyensúlyozott kártyajáték, ami nem mentes ugyan a szerencsefaktortól, ám az, némi kockáztatás és bölcs „lapkezelés” árán minimálisra csökkenthető. Ezen felbuzdulva esett a választásunk, a Keltis-re, ami tulajdonképpen a Lost Cities kártyajáték, négy személyes változata (némi furfanggal fűszerezve). A Keltis kivitelezése valóban guszta; kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha a zöld festék leértékelésben lett volna a játék kiadásakor . A játék „nyomása” és versenyhangulata azonban, messze elmarad a Lost Citiesben tapasztaltaktól. Igazi „gamereknek” hiányérzetük támadhat egy lejátszott meccs után.

(Ezen valamelyest segíthet, ha a játékot nem egy parti győzelméig, hanem mondjuk, 100 pontig játsszuk. A több, lejátszott parti, valamelyest kiegyensúlyozhatja a szerencsefaktort – így a hangsúly, a szerencséről, minden egyes kis lehetőség meglátására, és annak helyes kihasználására terelődik. Elvégre a Lost Cities-t is 500 pontig izgi játszani).

Összességében elmondható, hogy egy könnyed, laza játék, amely nem rossz ugyan, de vérbeli társas-guruknak, bizony, picit gyengusz. Pozitívuma lehet, hogy viszonylag egyszerű szabályainak köszönhetően, „non-gamerek” és gyerkőcök is könnyen rávehetőek egy-egy parti lejátszására; jó eséllyel még élvezni is fogják. Társasjáték-esteknek viszont, csupán bemelegítő-játékaként tudom elképzelni.

Tipp: A Keltis kártyapaklijával minden további nélkül, a Lost Cities kártyajátékot is kipróbálhatjuk (ha esetleg több izgalomra vágyunk) – igaz, minimális otthoni barkácsolást igényel (alkoholos filc szükségeltetik)

P.S.: Azért majd néha áthozzátok a Keltis-t, Csokkerka?
Legközelebb iszonyatosan jó játékot kaptok :)

*Badi 2009.02.05. 22:58:29

A Lost Cities tényleg sokkal izgalmasabb. A Keltis valahogy túl gyorsan ér véget, nincs ideje az embernek egy jó stratégiát kidolgozni,hiszen alig húzhat kártyát /a L.C addig tart, amíg elfogy a húzópakli, tehát minden lap kézbe kerül/, mert nagyon hamar beér az 5 bábú a sötétzöld sávba, és már vége is. Ez nincs jól kitalálva! Nem sok partin vagyok túl, de minden játék végén az volt az érzésem:
- hogy alig raktam le pár lapot
- egyik babám sem jutott túl messzire
- éppen hogy csak kialakult egy stratégia a fejemben
- még nem lehet vége!!!!
és mégis ........